Rengetegszer hallhattuk már a kérdést, miszerint több monosplit klímát vagy multisplit légkondicionáló rendszert érdemes beszereltetni? Ebben a blogbejegyzésben igyekszünk tisztázni az alapfogalmakat és bemutatni a lehetséges előnyöket és hátrányokat. Mindkét klímarendszer beszerelése esetén.


 

Mit jelent a split klíma?

A „split” egy angol kifejezés, ami elterjedt a légkondicionálók világában és azt jelenti, hogy osztott. Ez igazából annyit tesz, hogy van egy kültéri egység melytől elválasztva, elosztva van egy vagy több beltéri egység. A kültéri egység és beltéri egység(ek) rézcsövekkel vannak összekötve, melyben hűtőközeg áramlik.
A monosplit klíma kifejezésben a mono azt jelenti, hogy egy kültéri egységhez egy darab beltéri egység tartozik, míg a multisplit klímák esetében egy kültéri egységhez kiviteltől, típustól és márkától függően több beltéri egység csatlakoztatható mind számban, mind pedig kivitelben (oldalfali, konzolos, kazettás, légcsatornázható stb). A legnépszerűbb megoldások a 2-3 beltéri egység egy családi házba például, de vannak olyan kültéri egységek, melyekhez akár 9 beltéri egység is hozzá kapcsolható. A továbbiakban a multisplit berendezésekről fogunk írni röviden és megvizsgáljuk előnyeiket és hátrányaikat.

Hogyan működnek a multisplit rendszerek?
 

Működésükből adódóan fontos kiemelni, hogy ha például télen fűtünk egy multisplit klíma rendszerrel, akkor az csak és kizárólag fűtési üzemmódban képes működni, azaz nem fogunk tudni az egyik beltéri egységgel fűteni, a másikkal pedig hűteni. Ezt nem engedi a rendszer.

Ezen felül nagyon fontos szempont, hogy ha egy kültéri egységre azt írják, hogy 4 beltéri egységet lehet hozzá csatlakoztatni, az nem azt jelenti, hogy bármekkora teljesítményű beltéri egységeket szabadon hozzá lehet kapcsolni, azonban lehetséges, hogy nem használjuk ki a 4 lehetőséget, hanem csupán 3 beltéri egységet kapcsolunk a kültéri egységre. A gyártó által meg van az határozva, hogy mekkora teljesítmény intervallumban lehetnek a beltéri egységek, melyeket a kültéri egységhez szeretnénk kapcsolni.

Multisplit klímák előnyei:

Nem kell „feldíszítenünk” a házunkat, azaz, ha otthonunkban szeretnénk például 4 különböző szobát hűteni és/vagy fűteni és klímát beszereltetni, akkor nem kell 4 kültéri egységet is felszerelni, hanem elég csupán egy multisplit kültéri egységet felszerelni és hozzá lehet kapcsolni a megfelelő méretű, típusú beltéri egységeket. Ezen beltéri egységek egymástól teljesen külön vezérelhetők és beállíthatók.

További nagy előnyük a multi split klíma rendszereknek, hogy sokkal hosszabb csövezést lehet kialakítani s kültéri és a beltéri egységek között. Például, egy olyan kültéri egység esetében, amelyhez akár 8 beltéri egység is csatlakoztatható, azt akár 150 méterig is lehet csövezni, míg ez a mono split klímák esetében 25 méter körül alakul. Ez természetesen kell is a multisplit rendszerekhez, mivel a ház egyik részére kell tenni a kültéri egységet, ezért elképzelhető, hogy az egyik hozzá tartozó beltéri egység tőle elég messze található, ami extra csövezést is igényel. Fontos kiemelni, hogy a szakemberek mindig igyekeznek a legoptimálisabb megoldást megtalálni, azaz, hogy az összes beltéri egységhez közel legyen a kültéri egység. Vannak azonban bizonyos esetek, amikor a távolság miatt plusz egy mono split klímát javasolnak inkább. Ez tehát amellett, hogy előnye is a multi split rendszereknek, egyben hátránya is, mert azt szokták mondani, hogy 5 méteres csövezés felett a berendezés veszít a teljesítményéből.

Multi split klímák hátrányai:

A multi split klímaberendezések első és legfontosabb hátránya egyértelműen a működési biztonság. Mit értünk ez alatt? Azt jelenti, hogy ha valami történik az egyik beltéri egységgel, és az meghibásodik, akkor az egész rendszer működésképtelenné válik.
Emellett egy másik, talán meglepő hátrány, hogy sok esetben a multi split kültéri egységek plusz a hozzájuk tartozó beltéri egységek drágábbak árban, mint az azonos mennyiségű mono split klímaberendezések. Ennek talán a legegyszerűbb oka az, hogy a multi split rendszerek kifinomultabb technológiával vannak felszerelve. Ezzel együtt, ha bármi elromlik bennük, és nem áll garanciális javítási/karbantartási kötelezettség alatt, az többe kerül.
 
Konklúzió

A multi split klímaberendezés jó megoldás lehet azok számára, akik helyet, pénzt és energiát szeretnének megtakarítani. A legkézenfekvőbb helyzet az, amikor nincs hely több kültéri egységnek, és a kültér esztétikája miatt aggódunk, tehát, ahogy korábban írtuk, nem szeretnénk "karácsonyfává" tenni a házunkat, vagy csak valamilyen okból helyet szeretnénk spórolni.
Az árkérdés azzal is összefügg, hogy annyi egyedi megoldás létezik, ahány lakás, ház, irodaház stb. van, így az ár hátránya nem teljesen egyértelmű. Ahhoz, hogy legyen alapja a választásnak, ha multi split rendszerben gondolkodik, érdemes szakemberrel konzultálni és konkrét árajánlatot kérni, amit itt a Dél-Klíma honlapján megtehet: delklima.hu

A hőszivattyúk egyre csak népszerűbbek, ha az energiaárakról vagy az otthoni fűtési-hűtési megoldásokról van szó. A hőszivattyúk által biztosított hatékonyság, hosszú távú kedvező megtérülés csak néhány azon okok közül, amiért manapság az eddigi, fosszilis tüzelőanyagokat használó technológiákat egyre inkább a megújuló energiával működő hőszivattyúkra cserélik. 

Mi is az a hőszivattyú? Az alapok

A hőszivattyú olyan technológia, amelynek alkalmazásával energia felvétele történik egy adott forrásból (levegő, föld vagy víz), és az energia leadása egy másik helyen történik meg a kívánt vagy szükséges hőmérsékleten. Számos hőszivattyú található meg a háztartásokban, például a hűtőszekrény vagy a ruhaszárítógép is ilyen technológiát alkalmaz. A hagyományos értelemben vett hőszivattyús fűtési rendszer egy olyan épületgépészeti megoldás, amely a fűtés mellett biztosítja a hűtést és a melegvíz-előállítást is. 

Maga a hőszivattyú-berendezés általában egy kültéri és egy beltéri egységből áll (split rendszer), de létezik monoblokk változata is. A kültéri egység a levegőből, a talajból vagy a vízből nyert energiát (meleg vagy hideg) használja fel, továbbítja azt a beltéri egységhez, amely ezután kezeli a hőmérséklet-változást, és biztosítja az igény szerinti fűtést, hűtést, valamint a meleg vizet, attól függően, hogy milyen típusú hőleadókhoz csatlakoztatták őket.